Az 1848 as forradalom leverése után, az Osztrák-Magyar monarkia rá nyomta pecsétjet az Erdélyi kúlturális életre.Az asszimiláció ellen csak a templomok vették fel a harcot, az általuk patronált iskolákban.
1863 január 28-án, egy iskolai ünnepség keretén belül, részt vett egy 17 tagu férfikar. A kar ezzel az alkalommal alakult, Molnár János református tiszteletes és Kerestély Lázár kántor-tanitó együttmüködésevel. Mivel hogy igen szép sikert arattak, elhatározták hogy kérelmezni fogják a királyi hatóságoknál a tényleges megalakulását a ' Brassói Magyar Dalárdának '.
A 1o éves júbileumnál már volt két zászló és egy gazdag zenekönyvtár.1867-ben sikerült vásárolni egy Bösendörfer zongorát.
A 2o éves júbileumnál felszentelték a szép kézimunkával ellátott zászlót, amely 194o-ben eltünt, de 1995 elökerült.
1888 május 2o-án ünnepelék a 25-ik jubileumot.Ekkor megjelent egy kb.1oo oldalas emlékkönyv.Ebben bele volt foglalva a dalárda története, alapszabálya és 1o3 rendezvénynek a jegyzőkönyve és programja.
A második fontos fejezet a dalárda életéből, 7o aktiv taggal és 25o szimpatizánsal kezdödik.Ekkor megnyerték az ezüst serleget egy rangos megmérettetésen, ahol 6o kórus versenyzett.
1894-ben, Fiuméban versenyeztek a dalardával.
Ebben a periódusban elég sok nehézségen mentek át.Elsősorban a próbatermet hiányolták.
19o7-ben sikerült vásárolni egy telket, ahová felépitették a Dalárda székházát a Magyar Ház (jelenleg CFR székhelye) udvarán.Ez fel is lett szentelve 1911 október 15-én.
1913-ban, az 5o-ik júbileum alkalmával 11 kórus és 9 küldöttség volt jelen.
Az 1914-es év, sok tervvel, szép anyagi háttérrel, saját székházzal, bútorzattal, kottákkal, saját zongorával köszöntött be. Sajnos az első világháború mindezt meghiúsitotta.Sokan a kórustagok közül a frontra kerültek.Az itthon maradottak még egy ideig folytatták a próbákat.
A háború befejeztével, 1919 után, elkobozták a Magyar Házat , igy székhely nélkül maradt a Dalárda.
A két világháború között, id.Szemlér Ferenc , Szabó Béni segitségével, folytatta a tevékenységet.Lengyel László karvezetö irányitásával és Willer József zeneművész közremüködésével.
1925-ben és 1935-ben, két elő dijat nyert a Dalárda. Számos rendezvényen, turnén vettek részt.
1938-ban megszüntették a finanszirozást a város részéről.
194o-ben a dalárda megszünt működni.
1958-ban egy új elnevezéssel jelenik meg a Dalárda, és pedig ' Sztálin városi Magyar Népi Együttes' , a kultúrpalota keretein belül. Ezt is feloszlatják.
1971 az az év mikor mondani lehet hogy újjá született a Dalárda, a Kultúr Palota oltalma alatt, Klára Mária-Valeria karvezetö és Gyerkó András közremüködésével.Többek közt megnyerik a II-ik dijat a ' Megéneklünk Románia ' versenyen.
Következik egy kb. 1o év előadásokban gazdag periódus.
Meg lehet emliteni a ' Szép ország a miénk' , ' Petöfi emlékünnepély ' , ' Daloljunk, nevessünk együtt' , 'Jöjj velünk ' , ' Csendül a dal, dobban a láb ' , ' Szeretsz-é hogy szeresselek' ( csángó - guzsalyas est) , Kodály Zoltán megemlékezés stb.
Ismét feloszlik a Dalárda, de 199o